43. Bejegyzés

Borderline

Ma egy igen ritka, ám általam az utóbbi időben egyre jobban megismert betegségről szeretnék írni, mert úgy gondolom, nagyon kevesen tudnak erről az állapotról bármit is.

A borderline lényegében egy személyiségzavar, mely során az egyén állandó kettősséget érez mind magával, mind a környezetével kapcsolatban. Szélsőséges és kiszámíthatatlan viselkedései vannak. Mikor egyszer valamire egyféleképpen reagál, ugyanarra a valamire másik pillanatban már teljesen ellentétes érzelmeket fog táplálni. Például egy személyre is irányulhat ez a kettősség, egyik nap még imádja az illetőt, másnap már lehordja mindennek, és összeveszik vele. Persze a másik személy csak áll tátott szájjal és nem érti, mi folyik itt, mi történhetett egy éjszaka alatt. Ezt nagyon nehéz a beteg családjának és környezetének is megélnie. Nagyon sok türelemre van szükség hozzájuk. Igazából nem beszélhetünk konkrét "betegségről", sokkal inkább állapotról. 

Ez a szélsőséges személyiség állapot megnehezíti az egyénnek a beilleszkedését, barátkozását, sokszor eltaszítja magától az embereket, emiatt a párkapcsolataik sem eredményesek, vagy egyáltalán nincs. Gyakori jelenség még az érzelmek kettősségéből kifolyólag az, hogy  egyik pillanatban szeretetre vágyik, a másikban eltaszítja magától az őt szerető embereket. Vagy például magányra panaszkodik, ha viszont társasága akad, egyedül akar lenni. Mindezek ellenére állandó újdonságokra vágynak és félnek a magánytól.

A tudatlanok kiállhatatlankodásnak is vélhetik, pedig ennek mélyebb gyökere lehet, mint csupán egy kis szőrözés. 

Állandó jelleggel jelen van életükben a szorongás és a depresszió. Gyakran fenyegetőznek öngyilkossággal, és azt meg is kísérlik, vagy agresszívek lehetnek önmagukra vagy környezetükre nézve is. 

Feszegetik az erkölcsi normák határait, gyakran előfordulnak összetűzéseik a törvénnyel. 

Általában más betegségekkel társul, mint:

• alkohol-,
• drogfogyasztás, 
• önsértések,
• egyéb pszichiátriai betegségek.

A kettős érzelmekből és személyiségzavarból kifolyólag nagyon nehéz a kezelésük, mert egyik pillanatban együttműködnek, és elfogadják az ajánlásokat, míg máskor ellene vannak, és nem akarják az egészet, szilárd meggyőződésből, hogy ez nem kell nekik. Hosszú távon pszichoterápiás kezelésre van szükségük, ami akár évekig is eltarthat. Gyakran kell gyógyszereket szedniük, (szorongásoldókat, antidepresszánsokat) melyekkel az a probléma, hogy nagy a hozzászokás veszélye. A pszichoterápia célja, hogy újraépítsék az egyén személyiségét, és ehhez hosszú időre van szükség, valamint nagyon fontos eleme a gyógyulásnak a bizalom. E nélkül nem fogja magát hagyni, elutasító lesz. Elutasítását pedig nagyon fontos megértenünk, és nem ellenszegülni vele, mert annál rosszabb lesz, annál jobban fog ellenünk szegülni, és a bizalom is elillan rövidesen. 

Ha környezetünkben tapasztalunk ilyen hasonló viselkedést valakinél, gondoljuk át, mióta tart nála ez a viselkedés, mert lehet, hogy van neki egy kiinduló pontja, például egy gyerekkorban átélt szexuális bántalmazás, elhanyagolás, bántalmazás. Próbáljunk nyugodtan beszélni vele, és a bizalmába férni. Csak azzal tudunk neki segíteni, ha megértőek vagyunk, és ha "harap" nem "harapunk vissza", inkább minél nyugodtabban elérni, hogy ő is megnyugodjon. Ha megbánt bennünket, ne gerjesszük tovább a tüzet azzal, hogy visszaszólunk, hiszen minél nagyobbat ütünk a labdára, az annál erősebben pattan vissza.

És ne felejtsük, a borderline nem egyenlő az igen gyakori PMS-el, ami "azok" a napok előtt irányítja a nők viselkedését, bár tudom, elég hasonló tüneteket produkálunk olyankor, mint a fent említett utállak-imádlak kombináció. ;)

Miközben keresgéltem a képeket, rábukkantam egy Amanda Jenssen nevezetű énekesnőre, és annak Borderline c. dalára, érdekesség kedvéért berakom, a dal magyar fordítását sajnos nem találtam, így egymagam vállalkoztam e feladatra, természetesen nem álltam neki az egésznek, csak a lényegét. Köszi a segítséget Bandinak:

"Mert kirohanunk az időből, és én elveszítem az eszem,

Azt mondják, jól kell lennem, de én soha nem vagyok jól,

Kifutunk az időből, mert elvesztem az eszem,

És hol vagy te?

Mert nem tudom, merre kellene mennem,

Kedvesem,

Én vagyok a határvonal (Borderline)

A dolgok változhatnak, de én zűrzavaros vagyok,

Ez csak egy újabb szombat este,

Gyere, nézd végig ahogy megfulladok, és vedd el ami maradt a talált tárgyak osztályán. 

Hajnali 4 óra, vajon bezártam az ajtót?

Mindig hiányzol, de nem tudom, hogyan érzel,

Többet vajon?

A szörnyek amik beköltöztek a fejembe,

új barátokat hoztak az ágy alá.

"Én megállítom őket" mondtad."